Erős és jól szervezett, kiemelkedő képességű haderő kialakítása van folyamatban, amelynek elengedhetetlen eleme az egységes vezetés, a hatékony irányítás, valamint a stabilitás és a kiszámíthatóság. A szervezeti korszerűsítés jelenlegi szakasza a Magyar Honvédség szinte minden szegmensét érinti: az egészségügyet, a képzést, a hadkiegészítést és a toborzás, valamint a kiképzés rendszerét, a középszintű vezetési szinteket és a logisztikát is. A változások és a megkezdett folyamatok középpontjában az integráció áll, amely hatékony koordinációt, kommunikációt és együttműködést jelent az egyes szervezetek között. Olyan szakmai döntések előkészítse folyik, amelyek a fő célkitűzéseket szolgálják, nevezetesen: váljon stabillá a haderő, amely képes az ENSZ, a NATO, az EU és egyéb nemzetközi szervezetek felkéréseinek teljesítésére, ezzel egy időben legyen képes az ország szuverenitásának védelmére, valamint a katasztrófák elleni védekezés feladatainak ellátására. Mivel ezek a feladatok a csapatoknál szolgáló katonákra épülnek, a legilletékesebbet, Havril András vezérezredest, a HM Honvéd Vezérkar főnökét kérdeztük.

– Vezérezredes úr, amikor az idei év várható feladatairól beszélünk elengedhetetlen, hogy visszatekintsünk 2006-ra. Megítélése szerint milyen volt az elmúlt esztendő a Magyar Honvédség számára?

– Nagyon erős évet zártunk. Elég, ha csak néhány kiemelkedő, jellegében egymástól eltérő feladatot említek. Az egész ország elismerte katonáink munkáját a tavaszi árvízvédelemben. Részt vettünk a szövetség valamennyi fontos katonai missziójában, Irakban, Afganisztánban és a Balkánon. Úgy vélem, rekordidő alatt készítettük elő és hajtottuk végre az afganisztáni holland tartományi újjáépítési csoport katonai feladatainak átvételét Pol-e Khomriban. Ott voltunk és elismeréseket kaptunk a Zöld-foki-szigeteken a NATO Reagáló Erő rendszerbe állító gyakorlatán; a köztársasági elnök úr is megtekintette az immár hagyományos Bevetési Irány gyakorlat záró mozzanatát, amely műveleti gondolkodásunk fejlesztésének irányait mutatta be, és átvettük az első Gripeneket is, amit nem kis munka előzött meg. Sorolhatnám még a végrehajtott fontos feladatokat, miközben egy átfogó vezetői generációváltást is meg kellett valósítanunk, méltósággal köszönve el a Magyar Honvédség számos nagy tapasztalatú tábornokától. Nagyon lényegesnek tartom, hogy mindezek mellett talán kevésbé látványos, de széles körű és mélyreható belső változásokat indítottunk el, egy olyan szakmai építkezést, amely célul tűzte a szolgálati kultúra megújítását, egy új szemléletű, korszerűbb belső szervezeti rend kiépítését, amely a szakmaiságot, a minőséget, a mérhető valós teljesítményt állítja középpontba. Tettük ezt azzal a szándékkal, hogy az önkéntes haderő valódi professzionalizmusát fejlesszük ki a Magyar Honvédség működésének minden elemében.

Ugyanakkor, miközben nagyon büszke vagyok katonáink teljesítményére, összeszorul a szívem, ha arra gondolok: kiváló munkatársakat veszítettünk el tragikus balesetekben. Ezeket meg kellett volna előznünk, és bár mindent megtettünk, nem voltunk képesek rá. Azt is be kell vallanom, működik bennem egyfajta türelmetlenség, hogy mindannyiunk érdekében még többet láthassak a megkezdett folyamatok eredményeiből, hogy sikeresebbek legyünk a fejlődés sokszor magunk állította akadályainak leküzdésében. És ha őszinték vagyunk magunkhoz – márpedig számomra nincs más út –, ki kell mondanunk, hogy szándékainkkal ellentétesen érintették a stabilitást a szervezeti átalakítás elmúlt évi fordulópontjai.
Mindent összevetve, úgy kezdünk neki az új esztendőnek, hogy sok-sok eredményesen végrehajtott feladatban gazdag, nagyon sikeres évet tudhatunk magunk mögött. Minden ízében erősödött, professzionálisabb lett a Magyar Honvédség, és ezért köszönet illeti katonáinkat, a csapatok és az alegységek parancsnokait, különböző szintű vezetőit, egyenruhásokat és közalkalmazottakat egyaránt.

– Említette a szervezeti átalakítást. Tévedek-e, ha azt mondom: legjobban most ez a kérdés foglalkoztat mindenkit a Magyar Honvédségben.

– Nem téved. A szervezeti átalakítás széles körű feladatrendszer, és hosszabb távra meghatározza a jövőt. A vezetési szintek átalakítása nem egyszerűen létszámcsökkentést jelent, hanem a vezetés teljes rendszerét, filozófiáját érintő változásokat eredményez. Tekintettel arra, hogy a haderőnemi vezetési rendszer alapjait megváltoztatjuk, és az összhaderőnemi alkalmazás intézményi kereteket ölt, végső soron a katonai stratégia szintjét is elérő változásról beszélhetünk. Az elgondolások kialakításakor arra törekedtünk, hogy úgy csökkentsük az előírt mértékűre a Magyar Honvédség összlétszámát, hogy közben az alaprendeltetés ellátásához szükséges létszámok növekedjenek, az ehhez tartozó képességek pedig erősödjenek. Tehát a konkrét szervezési feladatokkal párhuzamosan a képességek módosulására és a feladatokba integrálására is ügyelnünk kell. Különös jelentősége van a vezetési, szervezési, személyzeti kérdéseknek. Egyfelől nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a működési képességünkben ne következzen be zavar az átalakulás során, másfelől mindent meg kell tennünk azért, hogy a lehető legemberségesebben hajtsuk végre a szükséges változtatásokat. Sajnos azonban nem tudunk elkerülni minden érzékeny veszteséget. Látható, hogy sok értékes munkatársunktól is meg kell válnunk, akár saját egyéni érdekeik, akár a honvédség jövőjét szem előtt tartó szervezeti érdekek miatt. Amit a kezdettől fogva ígértem, úgy érzem be is tartottunk: az őszinteség, a nyíltság és az emberiesség jelen volt, jelen van minden döntésben és az arról szóló tájékoztatásban is. Ezt kérem és elvárom minden parancsnoktól, vezetőtől, minden egyes, a kollégáink sorsát intéző szakembertől.

– A szervezeti átalakítás egyik legszembetűnőbb eleme az összhaderőnemi parancsnokság létrejötte. Milyen érzékelhető változásokat jelent ez a vezetés rendszerében?

– Az összhaderőnemi parancsnokság megalakulásától azt várom, hogy erősödjön a csapatvezetés színvonala, még összehangoltabb, még célirányosabb legyen a felkészítés és a csapatok műveleti alkalmazása. Egy erős összhaderőnemi gondolkodás és alkalmazási gyakorlat kialakulásával, a logisztikai támogatást közvetlenül a szükségletekhez igazítva, a feladatok biztosítottságának kell erősödnie. Ehhez természetesen a feltételek megteremtéséért felelős felső szintű szervezetek működési rendszerének is megfelelő módon érzékenynek és hatékonynak kell majd lennie. A végső cél az érzékelhető, mérhető teljesítménynövekedés, a csapatok alkalmazhatóságának és műveleti készenlétének fejlesztése. A középszintű vezetés megerősítése azt is jelenti, hogy jobban letisztulhatnak a stratégiai tervezési feladatok, amelyekre a honvédelmi törvény a vezérkart kötelezi. A stratégiai tervező funkció megerősítése, a követelmények meghatározásának rendszere és mechanizmusa az egész Magyar Honvédség fejlődésének kulcsa. Hangsúlyoznom kell, hogy a most végrehajtott szervezési feladatokat követnie kell a katonai vezetés rendszerét megvizsgáló, finomító, elméleti, doktrína-kidolgozó munkának. A katonai vezetés megújítását szolgáló, most induló projektektől is azt várom, hogy ezeken a szinteken is hasznosítható megállapításokkal szolgáljanak a parancsnoki munkában és a hatékony törzsmunkában egyaránt.

– Egyre többet hallunk a Magabiztos parancsnok és a Hatékony törzsmunka elnevezésű projektekről…

– Nem véletlen, hogy az idei év egyik középponti témája a katonai vezetés megújítása. Célkitűzéseink elérésének, a teljesítményközpontú munkának alapfeltétele a vezetés korszerűsége, hatékonysága és egysége. Az elmúlt években olyan változások következtek be, amelyek új helyzet elé állítják a parancsnokokat, valamint a munkájukat segítő törzseket. Katonai szervezeteink átalakultak és az alacsonyabb szintű vezetők is jóval nagyobb felelősséget viselnek mindennapi munkájuk során. Nemzetközi műveletekben veszünk részt, ahol az újszerű feladatok, a nemzetközi környezet, a küldetés és katonáink biztonsága, a lehetséges veszélyforrások összetettsége – és helyenként gyökeres megváltozása – nagy kihívást jelentenek a viszonylag kisebb szervezetek vezetői számára is. Erre nem lehet alkalomszerűen felkészíteni a parancsnokokat. Tudatos személyiségépítés, vezetői kiválasztás, a mindennapok gyakorlatára épülő magabiztos tudás megszerzése szükséges. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy egy korszerű, huszonegyedik századi vezetés megvalósításához nem elég a katonai gondolkodás keretein belül maradnunk. A mindennapi teljesítménykényszerben alakuló nagy társadalmi és gazdálkodó egységek gyakorlata során kialakult és a szellemi műhelyekben kidolgozott elméleteknek és módszereknek a katonai vezetés gyakorlatába illesztése nélkül nem képzelhető el igazi áttörés a vezetés megújításában. Tehát átfogó programot indítottunk el, amelybe bevonjuk a katonai vezetés valamennyi szintjét, hogy kidolgozzuk azokat az irányokat, megfogalmazzuk azokat a tennivalókat, megerősítsük azokat az értékeket, amelyek mentén megreformálhatjuk a vezetés minden elemét. Terveink szerint az első eredményeket a nyár elejére már láthatjuk. Az őszi hagyományos Bevetési Irány-gyakorlatot is vezetés gyakorlatának vizsgálatára készítjük elő, és bízom benne, hogy itt már láthatók lesznek a változások fő irányai.

– Ön nemrégiben utalt a Párbeszéd-konferenciasorozat hatására a vezetés megújításában…

– A vezetés átalakításának szükségletét nemcsak a külső feltételek és a feladatrendszer változásai, de a mélyreható belső átalakítások is indukálják. A Párbeszéd-rendezvénysorozat egy sor olyan belső folyamatról adott jelzést, amelyre reagálni kellett. Olyan úton indultunk el belső szervezeti működésünk korszerűsítésében, amely már a kezdetekben felszínre hozott számos ellentmondást, működési zavarokat jelzett, ugyanakkor alkotó energiákat szabadított fel, megújulást akaró szándékokat erősített meg. Véleményem szerint nagyon hasznosnak bizonyult a párbeszéd, ezért még jobban kiszélesítve folytatni akarjuk ebben az évben is. Ennek csak egyik, de nagyon fontos eleme a belső kommunikáció fejlesztése, egész rendszerének megújítása. Érzékelhetővé akarjuk tenni a belső kommunikáció jelentőségét a katonai vezetés fórumain napi vezetői munkánkban, és új kommunikációs eszközök alkalmazásával egyaránt. Sokat várok az új belső tájékoztató portáltól, a „Párbeszéd-lap”-tól. Működése már egy más szellemiségű tájékoztatást feltételez, ahol jobban érvényesül a szakterületek vezetőinek felelőssége az információk eljuttatásában a személyi állományhoz, egyúttal kibővül eszközrendszerük is, például a Párbeszéd-konferenciák válaszainak közzétételében. Remélem a portál segíteni fog a különböző vezetési szintek közötti információcserében és a személyi állomány véleményének, javaslatainak, problémafelvetéseinek kultúrált megjelenítésében is. Tehát most is csak azt tudom mondani, a párbeszéd ebben az évben is folytatódik, és szándékom szerint egyre jobban kiteljesedik.

– Napjainkban közel ezer magyar katona szolgál különböző missziókban, aktívan részt veszünk a NATO és EU műveleteiben. Mi várható e téren 2007-ben?

– Sok elismerést kapunk katonáink különböző misszióbeli, kitűnő teljesítményéért a magyar kontingensekben és az egyéni beosztásokban egyaránt. Ezeknek a sikereknek a hátterében következetes felkészítő munka áll, és az a tény, hogy szövetségi kötelezettségeink teljesítését nagyon komolyan vesszük, a kiemelt területek közé soroljuk azokat. Meggyőződésünk, hogy az ország-védelmi képességek magas szintre emelése a közös szövetségi munkában való aktív részvétel útján lehetséges a leghatékonyabban. A következő évi felkészítésben nagy gondot fordítunk majd a műveleti készenlét fejlesztésére, illetve arra, hogy megfeleljünk a CREVAL-, TACEVAL-követelményeknek. Korábban megkezdett, következetes fejlesztő munkánknak köszönhetően új képességek alkalmazására is felkészülhetünk, például az úgynevezett Force Protection területén az afganisztáni újjáépítési csoportunk teljes műveleti készenléte eléréséhez, de nagy előrelépést tettünk e téren a különleges műveleti képesség alkalmazhatóságában is. Szerepvállalásunk a NATO Reagáló Erőben a következő időszakban már minőségileg is magasabb szinten folytatódhat, az ehhez szükséges költségvetési háttér biztosításában is nagyot léptünk előre, júniusra pedig készen áll a közös olasz–szlovén–magyar EU-harccsoportba felajánlott századharccsoportunk. Afganisztáni újjáépítési csoportunk – amely eddig is kiváló munkát végzett – áprilisra eléri a teljes műveleti készenlétet. Jó hír, hogy eredményes tárgyalásokat folytattunk és idén készen állunk az ALTHEA-műveletben zászlóaljszintű vezetési feladatokra is.

– Hogyan kapcsolódnak mindehhez a kiképzési feladatok?

– A kiképzés és felkészítés a katonai feladatok minden eredményének alapja, jelenlegi és jövőbeli értékeink megteremtésének legfontosabb eszköze, amelybe a lehető legközvetlenebbül építjük be a missziós műveleti tapasztalatokat. Az önkéntes haderő igazi professzionizmusát a kiképzés magas szintre emelésében, a következetesen egymásra épülő felkészítésben látjuk, és eszerint helyezzük el prioritásaink legfelső szintjén. Úgy kell felkészítenünk katonáinkat, hogy növekvő követelmények mellett legyenek képesek ellátni feladataikat bonyolult körülmények között, nemzetközi környezetben együttműködve is, újszerű kihívásokra, váratlan helyzetek megoldására készen, a társadalom figyelmétől és magas fokú elvárásaitól övezve. Tudomásul kell vennünk, hogy a katonai feladatok veszélyekkel terheltek. A küldetésünkkel együtt járó új biztonsági kockázatok, a terrorizmus immár tartósan velünk élő potenciális fenyegetései újszerű, váratlan kihívásokat jelentenek minden katona és parancsnok számára. Ezekre csak a magas szintű kiképzés, a szerződéses katonák, a hivatásos tisztek és tiszthelyettesek egységes rendszerbe illesztett, egymásra épülő képzési, kiképzési és felkészítési rendszere jelenthet megoldást. Meg fogjuk vizsgálni ennek az egységes rendszernek minden elemét és feltételrendszerét. Lényegesnek tartom, hogy rövid időn belül elvégezzük a szükséges korrekciókat, egy hosszabb távon is jól működő rendszert alakítsunk ki, stabilitást teremtve.

A stabilitás megteremtése az idei év kulcsfontosságú kérdése. Jóllehet a szervezeti átalakítások dinamizálták ebbéli törekvéseinket, tudomásul kell vennünk, hogy a stabilitás nem változatlanságot jelent, sokkal inkább kiszámíthatóságot, értékállóságot, jól körülhatárolt feladatokat, követelményeket és biztonságot a végrehajtás feltételeit illetően. Ez az alapja a stabil, erős közösségek kialakításának is, amelyekben a közös alkotó szándékok erősítik egymást, érvényesülhet az igazi csapatszellem. Az idei év nagy horderejű feladatait úgy akarjuk tehát végrehajtani, hogy miközben maradéktalanul teljesítjük a számunkra meghatározott követelményeket, minden eszközzel arra törekszünk, hogy megteremtsük azt a stabilitást, amely egy magas szintű teljesítmény alapját jelentheti. Ehhez kérem valamennyi parancsnok és beosztott, hivatásos és szerződéses katona, honvédségi közalkalmazott felelős együttműködését. Közös hivatásunkban ezúton is kívánok a Magyar Honvédség minden tagjának eredményes munkát, sok sikert és nagyon boldog új esztendőt.

S. GY. – V. L.