A Duna Televízió stábja a közelmúltban Dél-Libanonban, illetve Bejrútban járt, s a forgatás során felkeresték az ENSZ Libanoni Ideiglenes Erejének (United Nation Interim Force in Libanon – UNIFIL) kötelékében szolgáló magyar katonatérképészeket is. Róluk olvasható Külügyminisztériumunk honlapján: a négy magyar katonatérképész tevékenységét az UNIFIL vezetése kiemelkedőnek értékeli. Különösen pozitívan nyilatkoznak világszínvonalú térképészeti ismereteikről, áldozat- és kockázatvállalásukról. Az általuk készített geoinformációs anyagok biztonságot jelentenek valamennyi, a helyszínen mozgó UNIFIL-egység számára.

De hogyan is kerültek magyar katonatérképészek Dél-Libanon konfliktusokkal terhelt térségébe, egész pontosan Nakurába, az ENSZ UNIFIL-erejének parancsnokságára? Milyen feladatok teljesítésével vívták ki az ENSZ-békefenntartó misszió vezetőinek elismerését? Erről szól a televíziós csatorna munkatársainak – Dorkó Zsuzsa szerkesztő-riporternek és Ládi László operatőrnek – közreműködésével készített összeállításunk.


New York, Strassbourg, Budapest

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tavaly augusztusban egyhangúlag fogadta el a Hezbollah (libanoni síita szervezet) és Izrael közötti harcok beszüntetéséről szóló határozatát. Az 1701. számú határozat felszólította a Hezbollahot minden támadás, valamint Izraelt minden offenzív hadművelet azonnali beszüntetésére, előirányozta libanoni katonai egységek és megerősített ENSZ-erők (UNIFIL) felvonultatását Dél-Libanonba, és ezzel párhuzamosan az izraeli erők kivonását a térségből. Az UNIFIL létszámát kétezerről maximum tizenötezerre kell emelni, hogy a műveleti térséget ne használhassák fel semmilyen ellenségeskedésre. A határozat szorgalmazta annak a két izraeli katonának a feltétel nélküli szabadon bocsátását, akiknek a Hezbollah által 2006. július 12-én történt elhurcolása a konfliktust kiváltotta. Az UNIFIL-missziót egyébként (az ENSZ BT határozatai alapján) 1978-ban hozták létre. Mandátuma szerint feladata az izraeli erők Dél-Libanonból történő visszavonásának biztosítása, a nemzetközi béke és biztonság térségbeli helyreállítása; feladata továbbá segíteni a libanoni kormánynak, hogy a déli területeken visszaálljon tényleges hatalma. Az eltelt évek tapasztalatai nyomán azonban el kellett határozni az UNIFIL megerősítését, hogy mandátumát végül is teljesíteni tudja. A korábbi kétezer fős misszió létszámát – mondhatni, az UNIFIl–2 létszámát – az említett 2006-os ENSZ BT-határozattal ezért is növelték meg maximum tizenötezer főre.

Idézzünk itt egy rövid részletet az Európai Parlament (EP) tavaly szeptemberi állásfoglalásából. Eszerint az Európai Uniónak különleges felelőssége van az Európa szomszédságában található Közel-Kelet békéjének és biztonságának megteremtésében. Az EP üdvözli az ENSZ BT által egyhangúlag elfogadott 1701. határozatot, amely megteremti a katonai műveletek befejezésének feltételeit, és erős megbízatással ruházza fel az UNIFIL-t, hogy növelje képességeit a tűzszünet bármilyen megsértésének megelőzésében, a libanoni kormány támogatásában, hogy az teljes mértékben gyakorolhassa szuverenitását és tényleges ellenőrzését az ország területe felett, beleértve a felségvizeket, valamint hozzájárulhasson a civil lakosság és az UNIFIL védelemhez. Az EP üdvözli a tagállamok elkötelezettségét, hogy az UNIFIL-erők legfeljebb tizenötezer fős létszámából hétezret biztosítanak.
A magyar hozzájárulást a térségbeli válság rendezéséhez, az Országgyűlés 2006. októberi határozata rögzíti. A dokumentum egyebek mellett kimondja: az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában Magyar Honvédség állományába tartozó katonai térképészek legalább a békefenntartó misszió mandátumának 2007. augusztus 31-i lejártáig részt vegyenek.

(Itt említjük meg, hogy az ENSZ-ből érkezett igény, illetve a speciális magyar képességek, köztük a nemzetközi elismertségnek örvendő katona-térképészeti képesség alapján került sor éppen e terület szakembereinek UNIFIL-misszióbeli szolgálatára. A nemzetközi szervezet New York-i parancsnokságán úgy három éve megkezdte működését egy önálló térképészcsoport, éppen az ENSZ-békemisszióinak támogatása érdekében. És tegyük hozzá: a nemzetközi szervezet égisze alatt Nyugat-Szaharában már szolgált magyar katonatérképész.)


Dél-Libanon, Nakura

Most idézzünk a Duna Televízió helyszíni, a magyar katonákról szóló tudósításából… A négyfős magyar katonatérképész egység közvetlenül az UNIFIL (dél-libanoni, Nakura városában lévő) főparancsnoksága alá tartozik. Ők látják el a nemzetközi erőket a legfrissebb információkat tartalmazó térképekkel, és végzik a Libanon és Izrael között 2000-ben kijelölt Blue Line tűzszüneti vonal újbóli meghatározását és pontosítását.

A magyar katonák tavaly novemberben érkeztek Libanonba, a jelenleg 12 ezer fős ENSZ-misszióba. Dr. Szánki László mérnök alezredes, a katonatérképészek parancsnoka:

– Egyik fontos feladatunk az országok közötti tűzszüneti vonal kijelölése, és amennyire lehetséges, ezt valósághűen ábrázoljuk is. Ez az egyik legérzékenyebb terület, ebben nyilvánul meg legjobban a magyar térképészek feladata. Kollégáimmal együtt a vonalat igyekszünk minél szemléletesebbé tenni… A folyamat nem bonyolult, de mivel határterületen, aknamezők közvetlen közelében dolgozunk, csak hosszadalmas előkészítés után tudunk méréseket végezni. Az aknaszedők megtisztítják a terepet, majd műszereinkkel elvégezzük a méréseket, ezután a műszaki katonák felállítják a jelzőbójákat.

A Libanon és Izrael közötti tűzszüneti vonalról az ENSZ 2000-ben
döntött. A két ország ugyan ezt nem fogadta el, de legalább tudomásul vették a Blue Line kijelölését. Az UNIFIL az izraeli–libanoni határon helyezte el a „kék vonal” jelzőpontjait. Jelenleg a libanoni hadsereg térképészei ellenőrzik a koordinátákat.

Tamás Lajos, a Bejrútban akkreditált magyar nagykövet, a Duna Televízió dél-libanoni tudósításában kijelentette:

– Különösen büszke vagyok arra, hogy egy ilyen intellektuális szakterületen katonaruhában adunk segítséget. A magyar térképészet, a magyar katonai térképészet, nemzetközi elismertsége e misszióval tovább növekszik.

Dorkó Zsuzsa, M. Tóth György
Fotó: MH Műveleti Központ archívuma