Alig egy hónapja hazánkban tárgyalt dr. Mohamed Alam Iszhaqzaí, Baghlán tartomány kormányzója, aki megbeszéléseket folytatott dr. Göncz Kinga külügyminiszterrel, dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszterrel és a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadójával, Banai Károllyal. A Tádzsikisztánban tudományos fokozatot szerzett pénzügyi szakember a nangarhári tartományi adóhivatal vezetőjeként, majd kormányzóhelyettesként ambíciózus fejlesztési tervekkel bizonyította rátermettségét, melynek elismeréséül idén január 30-tól a tartomány kormányzójává nevezték ki.

Az afganisztáni szerepvállalásunk ügyében megnyilvánuló ötpárti konszenzus jegyében a július 11-12-én Afganisztánba látogató Göncz Kingát az öt parlamenti párt képviselői is elkísérték. Az Arif Núrzaíval, az afgán országgyűlés alelnökével és a baghláni képviselőkkel folytatott tárgyalás témái közt szerepelt a parlamenti és pártszakértői kapacitás bővítése, valamint a tartományi választási bizottság kiépítése, míg a Karzaí elnökkel és a dr. Rangín Szpanta külügyminiszterrel folytatott tárgyalások középpontjában a magyar szerepvállalás 2008 utáni meghosszabbítása állt.

Nos, e két diplomáciai esemény kapcsán idézzünk fel néhány, Baghlán tartománybeli sajátosságot, melyek egyaránt érintik a magyar PRT tevékenységét, illeve a magyar civil projekteket.

A tartomány etnikailag és politikailag a legheterogénebb, a modern pártok mellett megtalálhatók itt az egymással csatározó, veszélyes etnikai milíciák, az iszlám szélsőséges etnikai vagy vallási alapon szerveződött pártok, sőt olyanok is, melyek az ország alkotmányával és a párttörvénnyel ellentétes módon fegyveres milíciákkal rendelkeznek.

2005-ben a törvényhozási választásokon háborús bűnök miatt a Baghlán tartománybeli jelöltek közül zárták ki a legtöbbet. A tartomány politikai erőviszonyait az andarábi tádzsik dzsamíáti milícia és az iszmáilita milícia vetélkedése határozta meg. Az előbbi vezetőjét, Dídár parancsnokot sikerült a választásokból kizárni. Az ugyancsak kizárt iszmáilita vezető, Szajjíd Manszúr Náderí fellebbezésének helyt adtak, és a legtöbb szavazattal az első helyen ő lett a tartomány parlamenti képviselője. A legtöbb választási csalás is itt történt. A tartomány nyolc alsóházi képviselője közül egynegyedük kötelezően nő. Paradox módon az egyik képviselőnő az iszmáilita közösséget háttérbe szorító, a tartományt jelenleg uraló andarábi Dídár parancsnok egyik embere.

A politikai mellett a biztonsági helyzet is bonyolult. A tartományban egymással küzdenek a hazara Hezb-i Vahdat különféle frakciói, és időnként csatároznak a rivális üzbég milíciák is. A tartományon halad keresztül a badakhsáni kábítószer-útvonal Tádzsikisztánon át Európába. A baghláni és badakhsáni dzsamíáti tadzsik hadurak és az északi pastun enklávék parancsnokai megegyeztek abban, hogy közösen bonyolítják le a kábítószerügyleteket, az északi parancsnokok pedig ezen a területen csempésznek fegyvereket a déli felkelőknek. A korábbi kormányzók az északi hadurak emberei voltak, akik írástudatlan, korrupt mudzsáhídokkal rakták tele a tartományi közigazgatást, és fegyelmezetlen szabadcsapatokat vettek fel a helyi rendőrségbe.

E rövid helyzetkép után térjünk át a cikkünk elején említett tárgyalásokra, pontosabban a megbeszéléselen érintett témákra.

A hagyományos fejlesztési projektek, az infrastruktúra, az oktatásügy, az egészségügy fejlesztése, a mezőgazdaság és az állattenyésztés javítása mellett a legfontosabb feladatokat a demokrácia projektjei (többek közt a közigazgatási szakemberek, rendőrök képzése) jelentik. Ami pedig a tartományi PRT-t illeti, feladata nemcsak fejlesztési projektek kivitelezése, támogatása és védelme, hanem az is, hogy okos, körültekintő politikai tanácsadói gyakorlattal egyensúlyozzon, a szélsőségesekkel szemben helyzetbe hozza a modern, szakértő politikai erőket, gyarapítsa szakértelmüket, pozícióikat. Ezért Iszhaqzaí kormányzó Magyarország afganisztáni kötelezettségvállalásáról és az általános fejlesztési irányelvekről folytatott magyarországi tárgyalásai mellett fontosnak tartotta, hogy megbeszéléseket folytasson azokkal a szervezetekkel, amelyek fejlesztéseket végeznek a tartományban. Meglátogatta a PRT harmadik váltásának táborfalvai kiképzését, ahol részletesen érdeklődött a CIMIC-projektek iránt. Felkereste a rendőrség nemzetközi oktatási központját, valamint találkozott az Ökumenikus Segélyszervezet, a Baptista Szeretetszolgálat, a Nemzetközi Demokrácia Központ és az Afganisztánért Alapítvány képviselőivel is.

A demokratikus átalakulás folyamatában fontos feladatot jelent egy személyi igazolvány alapú, választói névjegyzék elkészítése számítógépes központ kiépítésével, az önkormányzati szakemberek képzése, az országgyűlési képviselők, a politikai pártok szakértői kapacitásának bővítése. Ezzel összefüggésben említsük meg: a magyar Afganisztánért Alapítvány vezetőivel folytatott megbeszélések középpontjában az ACEEEO-val közösen megvalósítandó választási projekt állt, a demokráciaközpontnál tett látogatás során pedig az önkormányzati képzés, a tartományi rádiót támogató médiaprojekt és az Afganisztánért Alapítvánnyal közösen megvalósítandó parlamenti képviselői képzés lehetőségei kerültek szóba – ez utóbbi téma felmerült a kormányzónak az Országgyűlésnél tett látogatása alkalmával is.

A kormányzói és a külügyminiszteri látogatás során bebizonyosodott, hogy a 2006-os londoni és a 2007-es római konferenciák célkitűzéseinek megfelelően – amelyek elsődleges célja a hatékony kormányzás megteremtése – a hagyományos fejlesztési projektek mellett végre be kell indulniuk a jó kormányzást, a politikai intézményrendszer működését elősegítő projekteknek is, mégpedig a demokrácia, a biztonság feltételeinek megteremtése érdekében.
A katonai biztonságot ugyanis csak a politikai biztonság teremtheti meg.

Dr. Katona Magda kandidátus