Olajfaló Tatán
2007.08.24.
Új magyar találmány és szabadalom az az elektromos árammal működő víztisztító berendezés, amely képes a kőolajszármazékokkal szennyezett vizet annyira megtisztítani, hogy az ipari felhasználásra (például gépjárművek mosására, hűtésére) ismét alkalmassá válik.
A feltaláló által Nohau névre keresztelt új berendezést július végén mutatták be Tatán, az MH 25. Klapka György Lövészdandárnál.
Olajfaló – így becézték a tatai bemutatón a hivatalosan elektrokémiai emulzióbontó- és kolloideltávolító berendezésnek nevezett szerkezetet. A Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zártkörű Részvénytársaság (HM EI Zrt.) által szervezett bemutatóra azoknak a polgári cégeknek a képviselőit hívták meg, amelyek tevékenységük során olajszennyezést okozhatnak. A rendezvényen – amelyen jelen volt Hazuga Károly vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokhelyettese, valamint Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője – Koltai Gábor, a HM EI Zrt. vezérigazgatója elmondta: ilyen technológiával működő berendezés nincs még egy a világon. S mivel a részvénytársaság mindig is kiemelt figyelmet fordított a környezetvédelemre, örömmel vállalta el a prototípus legyártását.
A víztisztító berendezés működését a feltaláló, Schremmel István, fizika-kémia szakos egyetemi tanár, a G.I.C. Kft. ügyvezető igazgatója ismertette az érdeklődőkkel. Elmondta: a természetes vizek szennyezése komoly természeti katasztrófához vezethet. Márpedig az ipari üzemek rengeteg vizet használnak tevékenységük során, s így szennyezhetik is a vízkészletet. A legveszélyesebb az úgynevezett emulziós szennyeződés, ilyen például az olajos víz. Egy liter olaj ugyanis ezer köbméter vizet képes beszennyezni.
– Éppen ezért szükséges az olajjal szennyezett vizek tisztítása, amelyet kémiai és fizikai módszerrel végeztek eddig – emelte ki a berendezés feltalálója, majd arról beszélt, hogy az olajfaló berendezés elektorkémiai eljárással tisztítja az olajos vizet, vagyis nem kell hozzá külön vegyszert adagolni. A folyamat során két elektród, egy anód és egy katód, segítségével egyenáramot vezetnek a vízbe. Az anód egy közönséges alumíniumhenger, amelyből alumínium-ionok csapódnak ki, vagyis alumínium-hidroxid keletkezik. Ez az anyag képes megkötni a víz olajtartalmát. Ez a művelet azonban még nem irányítható, éppen ezért a katódon keletkező hidrogéngáz-buborékok segítségével „kötik meg” az alumínium-hidroxidot, amely hab formájában válik ki a megtisztított, ám csak ipari célokra használható víz tetején, ahonnan egyszerűen összegyűjthető. Miután a hab megszárad, az olajjal szennyezett alumínium-hidroxid por alakú lesz.
Az előadás során elhangzott: egy köbméter szennyezett víz megtisztítása után mindössze száz köbcenti szennyezett por keletkezik, amely viszonylag könnyen kezelhető. Például a cementgyártás egyik szükséges alapanyaga az alumínium-hidroxid, melyből magas hőfokon egyszerűen kiégethető az olaj.
Schremmel István hangsúlyozta: a berendezésnek két nagy előnye van. Az egyik, hogy a folyamat minimális energiát igényel, emellett a megtisztított víz jóval lágyabb lesz, mint az úgynevezett „bemenő víz” (a reakció megköti a víz keménységéért „felelős” molekulákat is). A prototípus egyébként hatszáz liter szennyezett vizet képes óránként megtisztítani.
A bemutató résztvevői a tájékoztató után működés közben is megtekinthették az olajfaló berendezést, amelynek próbaüzemét két hónappal ezelőtt kezdték meg a tatai alakulat gépjárműmosó objektumában.
Lapunk kérdésére válaszolva dr. Kis-Benedek József, a HM EI Zrt. innovációs osztályának vezetője elmondta: a részvénytársaságnál működő innovációs bizottságnak mutatta be találmányát Schremmel István, és a szakemberek úgy döntöttek: érdemes megépíteni a prototípust, amely néhány hónap alatt el is készült a részvénytársaság logisztikai igazgatóságának esztergomi gyáregységében. Az első berendezést pedig azért a tatai dandárnál helyezték üzembe, mert a tevékenység során itt is keletkezik olajjal szennyezett víz. Így már a próbaüzem alatt is tehetnek valamit a környezet védelméért. A HM EI Zrt. tervei szerint egy évig tart majd a próbaüzem, melynek során folyamatosan tesztelik a berendezést. A sorozatgyártás – az igények felmérése után – csak ezt követően kezdődhet meg.
* * *A kémia kolloidnak nevezi azokat a kisméretű részecskéket, amelyek folyékony vagy gáz halmazállapotú anyagban „lebegnek”. Az emulzió pedig kolloidoldat, akkor jön létre, amikor folyékony halmazállapotú anyaggal keveredik (de nem elegyedik) egy másik folyékony anyag. Kémiai értelemben emulzió a tej is. Az emulzió alkotóelemei egyébként szétválaszthatók, de csak fizikai, kémiai vagy elektrokémiai módszerekkel.
Szűcs László
Fotó: A szerző felvételei
