Az MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezrednél január hetedikén kezdte meg az összevont felkészítést az NRF (NATO Response Force – NATO Reagáló Erő) kilencedik váltása. A nyolcvanhárom fős váltásba – tudtuk meg Kovács Gyula őrnagytól, az NRF–9 parancsnokától – a Magyar Honvédség alapvetően vegyivédelmi felderítő és értékelő, valamint közlekedéstervező képességeket ajánlott fel, a szükséges támogató elemekkel. A vegyivédelmiek gerincét az MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj szakasza alkotja, s a váltást erősíti az ugyancsak a zászlóaljtól vezényelt, úgynevezett JET-értékelő csoport is. Velük együtt tevékenykedik majd az MH Összhaderőnemi Parancsnokságtól érkezett hatfős összekötő tiszti csoport, a logisztikai ezredtől biztosított nemzeti támogató elem, valamint közlekedéstervező csoport.

A váltás nemzeti és nemzetközi felkészítésen is részt vesz; ennek része az általános katonai felkészítés, a missziós felkészítés, az előírt lőgyakorlatok, valamint hazai (és a kijelölt erők részére külföldi) szakharcászati gyakorlatok végrehajtása is. A kontingens felkészültségi szintjét májusban CREVAL-ellenőrzés keretében mérik majd fel, a július 1-jétől kezdődő hat hónapos készenléti szolgálat alatt pedig havonta hatnapos szinten tartó foglalkozásokat tartanak.

Noha a logisztikai ezred katonái már 2004-től, a második váltástól kezdve részt vesznek NRF-feladatban, a 9. váltás több okból is mérföldkő az életükben – tájékoztatott bennünket Licskai István alezredes, a „Boconádi” nemzeti támogató zászlóaljának parancsnoka. Ugyanis eddig csak a váltások nemzeti támogató elemét biztosították, idén azonban a felajánlott közlekedéstervező csoport mellett a kontingens parancsnokát és teljes törzsét is ők adják. A másik újdonság – és egyben nehézség is –, hogy mivel az ezred feladata az MH Őr- és Biztosító zászlóalj 15. és 16. váltása nemzeti támogató elemének biztosítása is, idén már nemcsak a nemzeti támogató zászlóaljtól, hanem az ezred teljes személyi állományából kell szolgálatba vezényelni katonákat. (Szervezési nehézségről van szó: a felkészülők, a készenléti szolgálatban lévők és a visszaérkezők szabadságolásáról, továbbképzési és egyéb feladatainak összehangolásáról.) „Minden rosszban van valami jó” – mondja a parancsnok. Eképpen zászlóaljának 70-80 százaléka ugyanis már részt vett minimum egy NRF-ben, így nemcsak hogy nem új számukra a feladat, hanem nagyon jól felkészültek és gyakorlottak is. Ezt bizonyítja az eddig lezárult összes felkészültségi szintmérő ellenőrzés jó és kiváló eredménye is.

Pedig a nemzeti támogató elem feladatrendszere egyáltalán nem mondható egyszerűnek. Képesnek kell lenniük a rendszeresített technikai eszközök szakszerű kezelésére különböző földrajzi és időjárási viszonyok között, valamint a kontingens anyagi készleteinek begyűjtésére, tárolására, szállítására. Nekik kell biztosítaniuk az egész kontingens részére a teljes körű nemzeti támogatást, saját állományuk számára a teljes körű logisztikai biztosítást, valamint a váltás eszközeinek differenciált szintű technikai kiszolgálását, a kisebb javítások elvégzését. Feladatuk a szállítások megtervezése, megszervezése, a szállítmányok kísérése és biztosítása, a technikai megállapodás alapján együttműködés az NRF, valamint a hazai vezető- és végrehajtó logisztikai szervezetekkel.

Hasonlóan fontos és szerteágazó feladatai vannak az idén másodszor NRF-szolgálatot ellátó közlekedéstervező csoportnak is. (A logisztikai ezred közlekedéskoordináló századának két ilyen tervezőcsoportja érte el múlt év végére az alkalmazási készenlétet, és vált felajánlott erővé.) A közlekedéstervező csoportnak ismernie kell a Magyar Honvédség közlekedési támogatási doktrínáját, a NATO-ban alkalmazott mozgáskoordinálási eljárásokat, és képesnek kell lennie az ADAMS (szövetséges felvonulási és mozgatási rendszer), valamint az OKKER (országos katonai közlekedési elemzőrendszer) elnevezésű informatikai rendszerek alkalmazására. A befogadó nemzet területén ők tervezik, menedzselik és koordinálják a szövetséges csapatmozgásokat, szállításokat, valamint biztosítják a légi, a vasúti, a közúti be- és kirakókörleteket, követik és biztosítják a menetoszlopokat, szállítmányokat.

A többnemzeti logisztikai egységek szervezetében ők koordinálják a katonai erők felvonulását, az alkalmazási területre történő előrevonás során fogadják, gyülekeztetik a beérkező nemzeti katonai szervezeteket. Az alkalmazási területen koordinálják a harcászati, hadműveleti átcsoportosításokat, és szervezik a katonai közúti forgalmat.

Mint az az eddigiekből kitűnik, az NRF 9. váltása több kisebb, a várható alkalmazás során különböző alárendeltségben működő szervezeti elemből tevődik össze, a szakfelkészítéseken túl azonban egyben megegyeznek: az összevont felkészítés során mindannyian végrehajtják a „kötelező gyakorlatot”. Jogi, vámjogi, vegyivédelmi, hadszíntér- és gépjármű-ismereti, térképészeti (GPS) felkészítést kapnak, emellett elsajátítják a szükséges kommunikációs tudnivalókat is.

Annak ellenére, hogy a váltás nagy részét a logisztikai ezred biztosítja, a különböző helyekről vezényelt szervezeti elemek együttműködése már az összevont felkészítésen is kiváló volt. Míg az ezred előadói a logisztikai ismereteket osztották meg a többiekkel, a látogatásunkkor folytatott vegyivédelmi kiképzést a vegyivédelmi szakasz katonái vezették, így talán először fordult elő a honvédség történetében, hogy minden egyes felkészülő katona mellé jutott egy profi felkészítő is. A kéthetes összevont kiképzés után az NRF 9. váltásának elemei a saját helyőrségeikben folytatják a szakfelkészítést.

Szabó Béla
Fotó: Tóth László