2007.09.05.

A NATO Biztonsági Beruházási Program (NATO Security Investment Program – NSIP) keretében megvalósult újabb projektet, egy nemzeti lőszertároló létesítményt és rakéta-előkészítő állomást adtak át dr. Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára jelenlétében Kecskeméten, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison, szeptember 4-én. A kivitelezés 2006-ban kezdődött, értéke 3,3 milliárd forint volt. A költségekből a NATO félmilliárdot vállalt, tehát a beruházás alapvetően hazai forrásból valósult meg. A nemzetiszín szalagot az államtitkár és a repülőbázis parancsnoka, Pető István dandártábornok vágta át. Az eseményen megjelent – többek között – Mikita János mérnök altábornagy, a HM Honvéd Vezérkar főnökének helyettese, Tömböl László mérnök altábornagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka és számos katonai attasé is.
Az átadási ceremónián mondott beszédében Vadai Ágnes hangsúlyozta: az új létesítménnyel a kecskeméti bázis alkalmasabbá vált a NATO megerősítő erők fogadására, kiszolgálására, ráadásul a Magyar Honvédség hadianyagkészlete is korszerűbb, biztonságosabb körülmények között tárolható.

– Az NSIP keretében rendkívül komoly fejlesztésekre került sor Magyarországon. Hazánk közel 25 milliárd forint támogatást kapott a NATO-tól a közös projektek megvalósítására, emellett saját forrásból mintegy 12 milliárdot szánunk olyan beruházásokra, amelyek a honvédség mindennapi működéséhez szükségesek – jegyezte meg az államtitkár.
Természetesen Magyarország – a többi tagállamhoz hasonlóan – maga is hozzájárul a NATO Biztonsági Beruházási Programjához; 2006 végéig hatmilliárd forintot meghaladó összeggel segítettük a közös fejlesztéseket. A létesítményekkel szemben komoly elvárásokat fogalmaz meg az észak-atlanti szervezet, hiszen ezeknek épp a minősített, illetve válsághelyzetekben kell a legmagasabb szinten kiszolgálniuk a szövetséges csapatokat. Ezért fontos, hogy tevékenységünkkel a biztonsági beruházási programban, s az eddig elkészült objektumok színvonalával elégedettek a NATO ellenőrei is.

A nemzeti lőszertároló létesítmény és rakéta-előkészítő állomás munkatervének átadására 2005. december 21-én került sor, az építkezést pedig 2007. június 30-án fejezte be a kivitelező, a Strabag Zrt. A létesítmény három fő egységének egyike az összesen 4150 négyzetméter alapterületű nemzeti lőszerbázis, amely tizenhét, vasbetonból készült épületet foglal magában. Ezek védőtöltéséhez 124 000 köbméter földet használtak fel. Második komponense a 3600 négyzetméteres nyitott lőszertároló, míg a harmadik a rakéta-ellenőrző és -összeszerelő létesítmény. A 388 négyzetméteres objektumban három, egyenként 2,5 tonna teherbírású daru segíti a szakemberek munkáját.
Ezzel a beruházással azonban még korántsem zárult le a fejlesztések sora a repülőbázison. Hamarosan kezdődik ugyanis egy helikopterleszálló-pálya építése, a hozzá kapcsolódó fénytechnikával együtt, egy tárolóterület létrehozása, továbbá a bázis újabb épületeinek korszerűsítése. Korábban egyébként mintegy tíz önálló projekt valósult meg az NSIP keretében, Kecskeméten; ezek műszaki átvételét a mostani ünnepséggel párhuzamosan végezték a NATO ellenőrei, az infrastrukturális programok megvalósításáért felelős szervezet képviselője, Stephen Pearce vezetésével.
A NATO Biztonsági Beruházási Programjáról

A NATO-tagállamok együttműködésének egyik jelentős területe a katonai infrastruktúra közös fejlesztése, melynek célja, hogy a tagországok eltérő színvonalú katonai infrastruktúrái megfeleljenek a NATO által kidolgozott követelményrendszernek. Ennek az együttműködésnek ad keretet a NATO Biztonsági Beruházási Program. Az NSIP célja az egyes tagországok katonai létesítményeinek fejlesztése, karbantartása és működtetése, alapvetően a szövetség érdekeinek megfelelően. Természetesen a szövetségi védelmi érdekek egyúttal a tagállamok saját biztonságpolitikai céljait is szolgálják. Az NSIP közös és egyhangú döntéseken, közös finanszírozáson alapul, ezért a tagállamok nemzeti katonai infrastruktúrájának fejlesztésére csak akkor terjed ki, ha az egybevág a szövetség érdekeivel, megfelel a NATO által kidolgozott Minimális Katonai Követelményeknek (Minimum Military Requirement – MMR) és az adott ország igényét a meglévő képességeket meghaladó szinten valósítja meg. Ebből következően a közös finanszírozás nem segélyezést jelent, mivel egyik állam költségvetése sem juthat bevételhez a beruházások megvalósítása során.