2009. augusztus 3–7. között Magyarországon első alkalommal került sor KFOR Liaison Monitoring Team (KFOR Összekötő és Megfigyelő Csoport – továbbiakban LMT) szakmai célfelkészítésre, az MH Civil-Katonai Együttműködési-és Lélektani Műveleti Központban, Budapesten. A felkészülő állomány annak a csoportnak a tisztjeiből, illetve tiszthelyetteseiből áll, akik a terveknek megfelelően a KFOR nyugati szektorában (MNTF-W) egy hamarosan felállítandó magyar LMT-csoportban látják majd el feladataikat, illetve egy tisztből, aki a pristinai KFOR főparancsnokságon az LMT-k szakmai koordinálásáért felelős részlegnél teljesít majd szolgálatot.

A felkészítést Boldizsár Gábor alezredes központparancsnok nyitotta meg. „A modern korban, a békeműveletek kezdete óta tudjuk és érezzük annak jelentőségét, hogy nem lehetnek sikeresek azok a műveletek, ahol a parancsnokok nem rendelkeznek a műveleti környezetről megbízható és állandóan biztosított információval” – kezdte megnyitó beszédét Boldizsár alezredes.

A katonai összekötő és megfigyelő csoportok, legyenek azok UNMO-k (UN military observers); a Bosznia-Hercegovinában lévő EUFOR LOT-ok (Liaison Observation Team) vagy a Koszovóban szolgáló NATO vezette KFOR LMT-k (Liaison Monitoring Team) mind azon dolgoznak, hogy a műveleti tervezést és a parancsnoki döntéshozatalt támogatva, a műveleti környezetről megfelelő és állandó információt, a várható eseményekről korai előrejelzéseket biztosítsanak.

Az LMT létrehozásának gondolatát a 2004. március 17-én kirobbant etnikai indíttatású zavargások terelték a megvalósulás irányába. A zavargások közvetlen kiváltó oka az volt, hogy két albán fiú holtestét találták meg a Koszovó északi részén fekvő, a jelentős részben szerbek lakta Kosovska Mitrovica várost ketté szelő Ibar folyóban. Az albánok azt állították, hogy a szerbek kutyákat uszítottak a fiúkra, akik félelmükben a jeges Ibar folyóba vetették magukat. A tartományban szinte azonnal fellángoltak az indulatok és a nemzetközi erők csak a Bosznia-Hercegovinából átvezényelt NATO alakulatokkal megerősítve tudtak úrrá lenni a kialakult helyzeten. A zavargások végeredménye: 29 halott, kb. 800 sebesült, több mint négyezer otthonát elhagyni kényszerült menekült. A zavargások következtében megsérült, vagy megsemmisült több mint harminc szerb ortodox műemlék (kolostor vagy templom), köztük az UNESCO világörökség részét képező prizreni Ljevisi Szűzanya székesegyház.
Valójában az albán fiúk halála már az utolsó csepp volt a pohárban, hiszen két nappal korábban egy szerb fiatalembert értek halálos lövések, amelyet vélhetően albán szélsőségesek követtek el. Mindezek ellen a szerbek útlezárásokkal tiltakoztak, míg a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) veteránjai tüntetésekkel követelték bebörtönzött társaik szabadon engedését, illetve a nemzetközi erők távozását. A jelentős nemzetközi jelenlét ellenére továbbra sem lettek orvosolva a gazdasági problémák, csökkentek a nemzetközi segélyek és elmaradtak a nemzetközi befektetések. Az emberek számára nem volt perspektíva, ezért nagy méreteket öltött a bűnözés és a társadalmi elégedetlenség.

A KFOR, hogy kiküszöbölhetőek legyenek a zavargások és időben kezelhetőek az azokat kiváltó társadalmi feszültségek, 2004 októberében a bosznia-hercegovinai EUFOR-misszió LOT rendszerének mintájára a központi szektorban (MNTF-C) felállította az első LMT csoportját. Az első csoport felállítását követően 2005-ben 3 francia, 2 dán csoport került felállításra az északi szektor területén (MNTF-N), majd 2006-ban további két belga csoporttal bővült az északi szektor LMT-képessége. Az LMT-csoportok szakmai irányítását szektor szinten egy regionális parancsnok végzi. (RLMT). A regionális csoportok szakmai irányítását a pristinai KFOR főparancsnokságon lévő koordinációs részleg (LMT CC) látja el.

Az LMT feladatából fakadóan folyamatosan figyelemmel kíséri a felelősségi területén történő eseményeket, audiovizuális eszközeivel rögzíti azokat. Találkozókat szervez politikai, közigazgatási, vallási vezetőkkel, a közélet szereplőivel, a különböző helyi és nemzetközi szervezetek képviselőivel annak érdekében, hogy naprakész információkkal rendelkezzen a felelősségi területen történt eseményekről, az általános közhangulatról, a politikai-gazdasági-szociális helyzetről („Feel the pulse of Kosovo”). Teszi ezt azért, hogy átfogó képet adva a területről segítse a parancsnokok döntéseit, és értékeléseivel feltérképezze a KFOR-t közvetve vagy akár közvetlenül érintő kockázati tényezőket, veszélyforrásokat. Harmadik célként megemlíthető a jó személyes kapcsolatok fenntartásán keresztül a KFOR-ról, ill. az LMT-t adó nemzetről való pozitív kép kialakítása és erősítése. Fontos, hogy a helyi lakosság lássa és érezze a nemzetközi erők jelenlétét, és bármilyen problémával is keressék meg a katonákat, azok mindig elérhetőek legyenek a lakosok számára. Tekintettel a műveleti környezet változására, és persze az ennek következményeként fellépő katonai csapatkivonásokra, illetve tábor bezárásokra, Bosznia-Hercegovinában az EUFOR, úgynevezett LOT-házakat üzemeltet. A néhány főből álló csoportok ezekben – a helyi lakosság között – laknak és egyben hivatali teendőiknek is itt tesznek eleget. Az emberek látják, hogy a nemzetközi katonák nem tűntek el, hanem ott élnek közöttük, amelynek alapját a kölcsönös bizalom képezi. A jövő várhatóan az LMT számára is hasonló irányba mutat. Bárhogy is alakuljon a KFOR jövője, a lényeg, hogy a szervezet ne zárkózzon be táboraiba, hanem mutassa az arcát, tartson fent állandó, kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatot; érezze az embereket nyomasztó napi gondokat és problémákat annak érdekében, hogy szükség esetén bármikor segíthessen, illetve kiküszöbölje, hogy a helyiek más „megoldásokhoz” folyamodjanak, úgymint zavargások kirobbantása, vagy terrorista szervezetek támogatása.

A KFOR nyugati szektorában (MNTF-W) jelenleg olasz és szlovén LMT-csoportok végzik feladataikat, azonban a tervek szerint hamarosan egy magyar LMT-csoport is megkezdheti munkáját.

Az MH CKELMK-nál megtartott első KFOR LMT-tanfolyamon az állomány, kijelölését követően szakmai felkészítésük során többek között elméleti ismereteket szereztek Koszovó történelméről, a jelenlegi helyzetet érintő jogi aspektusokról, az LMT koncepciójáról, az LMT és a többi „nem kinetikus” műveleti képesség, úgymint CIMIC, PSYOPS kapcsolatáról, és nem utolsó sorban tolmácshasználatról és gyakorlati tudnivalókról, eljárási technikákról. A felkészülésen szerzett ismereteit az állomány elméleti írásbeli vizsgán bizonyította. A felkészítés végén Boldizsár Gábor alezredes az MH CKELMK parancsnoka oklevelet adott át a nemzeti KFOR LMT felkészítést végrehajtó katonáknak. „Keressék a területen dolgozó magyar rendőrök és a nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervezeteknél dolgozó magyar alkalmazottak társaságát, hiszen ők azok, akik megszerzett tapasztalatukkal és ismereteikkel nagyon nagy segítséget jelentenek munkánk során és természetesen mi magunk is az ő segítségükre lehetünk” – zárta beszédét Boldizsár alezredes.