Az edző figyeli a jelenléti ívet, sorolja a sportolók neveit. Ránéz a dátumra, és maga is csodálkozva mondja: nem hiszitek el, húsz éve kezdtem el a karatét…

Az edző, Lázár Tibor, ebben a vele elválaszthatatlanul összenőtt szerepben sensei vagyis fekete öves, három danos kyokhusinkai oktató. A szerep nem fedi pontosan a lényeget, mert inkább életformáról beszélhetünk. Ám ha egy kicsit jobban meg akarjuk ismerni a 38 éves férfit, akkor egyre ritkábban használt fogalmat is alkalmaznunk kell, ez pedig: a hivatás. Lázár Tibor főhadnagy az MH 86. Szolnok Helikopterbázis Repülő Műveleti Főnökség Harckiképző Részleg ejtőernyős kiképző tisztje.

A hajdúnánási születésű tiszt 1987-ben vonult be a kalocsai tiszthelyettes-képző iskolába. Itt kezdett el karatézni is. Onnantól kezdve életétől elválaszthatatlan a katonáskodás és a sport. Harckocsi parancsnokként végzett. Tatára került a páncélosokhoz, ám hamarosan a győri felderítőkhöz kérte áthelyezését. Kilencvenben már zöldöves sportoló. A tapasztalatok igazolták, helyes irányba indult, s amikor Szolnokon légi mozgékonyságú zászlóalj alakult, ide jött. A küzdősportot a Furkó Kálmán által vezetett Banzai Karate Klubban folytatta. A fekete övért és az egy danért 1996-ban sikeresen küzdött meg. Néhány évvel később felvették a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karára, ahol felsőfokú karate szakedzői képesítést kapott. A diploma megszerzésének évében az MH 34. Bercsényi László Felderítő Zászlóaljnál hadnaggyá léptették elő.

A következő évben élete egyik fordulópontjához érkezik. Afganisztáni az MH Könnyűgyalogszázad 3. váltásának első szakaszparancsnoka lesz. A külszolgálat önmagában is jelentős változás, ám fontosabb ennél az ott nyújtott teljesítmény. Lázár hadnagy katonáival 2005. október 14-én konvojkísérési feladatot hajtott végre. Amikor visszaindultak a Camp Julien táborba, egy félszáz főből álló csoportosulásra felfigyelve a hadnagy megállította a konvojt, biztosította a helyszínt. Kiderült, az emberek egy kerékpáros elgázolása miatt gyűltek össze. Elsősegélyben részesítették a súlyos sérültet, s azon az úton, ahol már több robbantásos merényletet követtek el, a veszély sem engedték elszabadulni az indulatokat. Helytállásáért emléktárgyat kapott a miniszterelnöktől.

„Lázár hadnagy és beosztottjai helytállása a kritikus helyzetben példaként szolgálhat a század valamennyi katonája számára távol a hazától, embert próbáló körülmények között szolgálatuk kiváló ellátásához. Olyan értékeket juttat érvényre, amelyekre az egész Magyar Honvédség új szellemisége megerősítésében szükségünk van” – írta Havril András vezérezredes a HM HVK főnöke levelében.

A múlt évben lett a helikopterbázis ejtőernyős kiképző tisztje, főhadnaggyá lépett elő. Néhány hét múlva meg lesz az 1500. ejtőernyős ugrása. Ám biztos családi háttér nélkül a külföldi és az itthoni szolgálatteljesítése sem valósulhatna meg maradéktalanul. A hivatás és az edzések miatt a feleségre hárul az otthoni többletmunka, aki vállalja a nehézségeket, a hatéves fiú és a hároméves lány nevelését.

Lázár Tibor főhadnagy az edzőteremben, a dozsóban katonákat, rendőröket oktat. Este nyolckor vége az edzésnek, a rítusok szerint elköszön. Tanácsnak a következő edzésig még idézi egy régi mester szavait: – Ne messze földön keresd önmagad, ne homályos vallásokban és ideológiákban, saját magadban keresd a válaszd, saját gyengeségedben és saját erődben. Ez a zen útja.