2006.09.21.
Elmondta, hogy a honvédelmi tárca vezetése – szakértők véleményének figyelembevételével – hamarosan állást foglal a szervezeti változásokkal (Összhaderőnemi Parancsnokság és a Központi Logisztikai Hivatal kialakítása, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az egészségügyi intézményrendszer integrációja) kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy a közeli tervek között szerepel a katonai alakulatok száz százalékos feltöltése is.
A fórumon – amely a HÉF és a HM Idősügyi Tanács közös rendezvénye volt – a nyugállományú katonák körében végzett szociológiai vizsgálat eredményeit Dobai Pál alezredes, kutatásvezető ismertette, ami azért is tanulságos volt, mert az obsitosok körében a jelen kutatást megelőző tíz évben
szociológiai kutatás nem történt. Sem a tárca, sem a civil szervezetek eddig nem rendelkeztek olyan megalapozott ismeretekkel, amely képet adott volna a ma már 25 ezer nyugállományú katona életkörülményeiről, öngondoskodásának és szociális ellátásának helyzetéről, társadalmi tevékenységéről, érdekképviseletükről és felmerülő igényeiről. A Honvédelmi Idősügyi Tanács, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ), az MH Szociálpolitikai Közalapítvány, a Katonákért Alapítvány, a Hosz, valamint a Hokosz a múlt év májusában kezdeményezte ezt a vizsgálatot, amelyben nemcsak katonaszociológusok, hanem a kiegészítő parancsnokságok érdekvédelmi tisztjei és a társadalmi szervezetek képviselői is részt vettek.
Az adatgyűjtés 1100 obsitos véletlenszerű kiválasztásával történt, akik közül 946 fő válaszolt a feltett kérdésekre. A nyugállományú katonák élethelyzetére jellemző, hogy többségük 50–62 négyzetméteres lakótelepi lakásban él, és a nyugdíjuk átlaga ma már meghaladja a 100 ezer forintot. A lakhatási költségeik viszonylag magasak, és krónikus betegségeik miatt havonta több mint tízezer forintot költenek gyógyszerekre. A nyugdíj melletti munkavégzésükre jellemző, hogy 50 százalékuk hosszabb-rövidebb ideig biztonsági őrként dolgozik, és ma már minden harmadik obsitos rendelkezik számítógéppel. A nyugállományú katonák kétharmada igényli a közösségi életet, és aktív tagja a helyi nyugdíjasklubnak, valamint a különböző társadalmi szervezeteknek.
Az előterjesztésre reagálva Sipos Géza nyugállományú ezredes, a BEOSZ elnöke elmondta, hogy aktivistáik nagy számban vettek részt a szociológiai felmérésben, amelynek tanulságait hasznosítani fogják az érdekvédelmi munkában, valamint a „szociális háló” erősítésében. Kijelentette: az eddigieknél nagyobb figyelmet érdemel, hogy a korábban nyugállományba került katonák nyugdíjának átlaga nem éri el a 100 ezer forintot, közülük sokan betegek és egyedül élnek. A felmérés adatait a BEOSZ vezetői elemzik, és ezek alapján számos megoldást fogalmaznak meg a nyugállományú katonák legközelebbi országos fórumán.
A Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár helyzetéről és működéséről dr. Szenes Zoltán ügyvezető igazgató adott tájékoztatást, s ebből kitűnt, hogy az élvonalba tartozó nyugdíjpénztár vagyona ma már 54 milliárd forint, a tagjainak száma meghaladja a 61 ezer főt. A nyugdíjpénztár új szolgáltatása a Magyar Külkereskedelmi Bank közreműködésével biztosított hitelfelvétel, amelynek összege elérheti a pénztári számlán lévő megtakarítás 50 százalékát. A nyugdíjpénztár sikeresebb tagtoborzást folytat, és újdonság, hogy ezután legközelebbi hozzátartozó is pénztári tag lehet.
A Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár eddigi legnagyobb vagyongyarapítási vállalkozása, hogy bejelentette szándékát a hévízi, a balatonfüredi és a verőcei honvédségi egészségügyi objektumok megvételére. Az előzetes számítások szerint megfelelő átalakítások után ezeket az egészségügyi intézményeket 6–8 százalékos hozammal tudnák működtetni. Jó hír, hogy a nyugdíjpénztár múlt évi hozama 14 százalék volt és a megtakarítások ezután is adómentesek lesznek. A pénztár különös figyelmet kíván fordítani a magánpénztári tagság erőteljesebb növelésére, a kedvező jogszabályi lehetőséget kihasználva a 30 év alatti lehetséges pénztártagok minél nagyobb számban történő megszólítására, megcélozva ezzel a 63 ezer fős pénztári tagság elérését.
A most elkezdődött informatikai megújulás új fejezetet nyithat a pénztár történetében. Egyrészt a korszerű adatátviteli lehetőségek alapján az év második felétől a tagság számára biztosítani fogják az egyéni számlák on-line rendszerű leolvasását, másrészt az új rendszer létrehozza a technikai feltételeket a választható portfolión alapuló befektetések későbbi bevezetéséhez. A nyugdíjpénztár működése – a felügyeleti szervek értékelése alapján – a múlt évben is kiegyensúlyozott, szabályszerű és alapvetően kockázatmentes volt. Pusztai Lajos nyugállományú ezredes hozzászólásában javasolta, hogy a Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár üzleti alapon vállalkozzon egy nyugdíjasotthon működtetésére, miután évről-évre nő az egyedülálló honvédségi nyugdíjasok száma.
Dr. Both István a HM lakásfelügyeleti és építéshatósági osztály vezetője a fórumon beszámolt arról, hogy megtörténtek a jogi előkészületek a magántőke bevonásával történő bérlakások építésére. A német példákat alapul véve – Tatától Debrecenig – tőkeerős, színvonalas munkát végző építési vállalkozók építenek fel a katonacsaládoknak lízingelhető bérlakásokat. A másik fontos bejelentése az volt, hogy döntés született a lakáscélú támogatások bővítésének lehetőségére, így az 52 évnél fiatalabb hivatásos tisztek is igényelhetik majd lakásvásárlás esetén a kamatmentes munkáltatói kölcsönt.
A fórumon dr. József Péter, a HM jogi főosztályvezetője arról számolt be, hogy a szervezési változásokkal összefüggésben nemrégiben 220 HM rendeletet és 400 hatályban lévő HM utasítást vizsgáltak felül.
Végül az 1956-os emlékévvel kapcsolatban Vámos Nóra, a HM Kommunikációs és Toborzó Főosztály vezetőjének helyettese tájékoztatást adott arról, hogy sikeresen tevékenykedik a „HM 1956-os emlékbizottság” és figyelemreméltóak a főosztályra eddig beérkezett pályázatok is. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban készül az 1956 katonai eseményeit felidéző kiállítás, a HM Zrínyi Kht. gondozásában pedig hamarosan megjelenik az 1956-os Emlékkönyv.
