Az azonban biztos, ha ki is adják Karadzicot a hágai Nemzetközi Törvényszéken lefolytatandó perére, addig – a jogi eljárás bonyolultsága miatt – heteket, talán még többet is kell várni. Az új szerb törvény értelmében Karadzic a belgrádi bíróságon fellebbezhet a törvényszék vádjai ellen. Szerbia ezt követően ugyan a kiadatása mellett dönthet, ám a vádlott ez ellen is fellebbezhet. Amennyiben a kiadatásnak megvannak a jogi feltételei, a kiadatásról szóló konkrét döntést az igazságügyi minisztérium hozza meg, s a belügyminisztérium hajtja végre. Nerma Jelacic, a Karadzic-ügyben eljáró belgrádi bíróság szóvivője reményét fejezte ki, hogy a vádlottat a lehető leggyorsabban kiadják Hágának.



A Reuters brit hírügynökség szerint már hetek óta Karadzic nyomában jártak a szerb különleges ügynökök, miután információkat kaptak hollétéről egy meg nem nevezett külföldi hírszerző szolgálattól. Ivica Dacic szerb belügyminiszter ugyanakkor állította, hogy a rendőrség nem vett részt a szökevény felkutatásában és kézre kerítésében. Uros Pena, a boszniai szerb rendőrség vezetője szerint a boszniai szerb rendőrség sem működött közre Karadzic elfogásában.



Karadzicot, aki a vádak szerint több ezer ember haláláért felelős, a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtással, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolja. A volt politikus számlájára írják, hogy a szerb erők az 1992–1995 közötti boszniai háború idején csaknem négy éven át ostromolták Szarajevót, több mint tízezer ember életét oltva ki. Karadzicot felelősnek tartják – Ratko Mladic tábornokkal, a boszniai szerb hadsereg volt főparancsnokával együtt – a közel nyolcezer boszniai muzulmán életét követelő srebrenicai mészárlásért is.



Karadzicot, aki állítólag elfogásakor nem tanúsított ellenállást, már az éjszaka Belgrádban meghallgatta a vizsgálóbíró. Svetozar Vujacic (Karadzic ügyvédje) szerint Karadzic a vizsgálóbíró előtt hallgatott, de színjátéknak minősítette az ellene folyó eljárást. Nem volt hajlandó ételt magához venni, de nyugodtnak látszott. Egy orvos is megvizsgálta, és egészségesnek találta. A belgrádi bíróság épületét jelenleg a szerb rendőrség egyik elitalakulata őrzi. A rohamrendőrök a fővárosban néhány kisebb csoportosulást oszlattak szét eddig, amelyeknek tagjai Karadzic mellett tüntettek.



Az őrizetbe vétel jó időzítésére vall, hogy az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei éppen ma ülnek össze, hogy megvitassák a kapcsolatok szorosabbra fűzését a nemrég hivatalba lépett új szerb kormánnyal. Információk szerint a napokban Belgrádba látogatott volna a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze, Serge Brammertz. Ő – szerb kollégáitól kapott tájékoztatásra hivatkozva – üdvözölte Karadzic kézre kerítését, de jelezte: látogatását későbbre halasztja.



Az Európai Unió üdvözölte Karadzic elfogását. Nicolas Sarkozy, az unió soros elnöki tisztségét betöltő Franciaország elnöke közleményében elégedettségének adott hangot. Olli Rehn, az EU bővítési biztosa mérföldkőnek nevezte a történteket Szerbia EU-integrációs törekvése szempontjából. Az Egyesült Államok is üdvözölte Karadzic elfogását. A Fehér Ház szerint a volt boszniai szerb vezető őrizetbe vétele az igazság pillanata a korábbi vérengzések áldozatai számára.  „Európa Oszama bin Ladenjét, a világ egyik leggonoszabb emberét sikerült elfogni” – kommentálta az eseményt a BBC-nek Richard Holbrooke, a délszláv háborút lezáró daytoni megállapodást tető alá hozó amerikai diplomata. Göncz Kinga, a jelenleg Brüsszelben tartózkodó magyar külügyminiszter kijelentette: az EU és Szerbia közeledésének egyik alapfeltétele a háborús bűnösök, ezen belül a két legkeresettebb, Radovan Karadzic és Ratko Mladic kiadatása. ”Reményt kelt, hogy ez az elkötelezettség nagyon komoly Szerbiában” – emelte ki a külügyminiszter. Oroszország szerb belügynek tekinti Karadzic letartóztatását – adták hírül 22-én reggel moszkvai külügyi források. A külügyminisztérium képviselője úgy fogalmazott: Szerbiának kell döntést hoznia Karadzic sorsáról, illetve kiadatásáról a Nemzetközi Törvényszéknek. Karadzic őrizetbe vételét követően a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze várhatóan bejelenti, hogy Szerbia együttműködik a hágai testülettel – jelentette ki kedden reggel Brüsszelben Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós külügyminiszterek kétnapos találkozója előtt.



Mint ismert, az európai uniós tagságra áhítozó Szerbiának az Európai Unió azt a feltételt szabta, hogy maradéktalanul együtt kell működnie a hágai Nemzetközi Törvényszékkel a népirtással és háborús bűnökkel vádolt személyek kézre kerítésében. A társulási megállapodásokat korábban éppen azért függesztették  fel, mert Szerbia nem tett meg mindent Karadzic, és Ratko Mladic tábornok felkutatása érdekében. Ez utóbbi továbbra is szökésben van. A feltételezések szerint Mladic is Szerbia területén tartózkodik. A keresett személyek között szerepel még Goran Hadzic egykori horvátországi szerb vezető is, aki felelős több száz ember 1991–1995 közötti meggyilkolásáért Horvátország keleti felében. A közeledés jövőjét latolgatva iránymutató lehet a Bernard Kouchner francia külügyminiszter mai nyilatkozata: Karadzic elfogása óriási politikai győzelem a jelenlegi szerb kormány számára, amelyben bízik az Európai Unió, és amely a közeledést keresi. Ugyanakkor hozzátette: „rendben, Karadzicot letartóztatták, de Mladicot még nem…”