A szövetségi titokvédelmi előírásoknak megfelelő (és aktualizált adatbázissal feltöltött) harcászati vezetési rendszer információáramlást biztosít a vezetési szintek (az ezred elöljáró szervezete, az ezred műveleti központja és a csoportosítások műveleti vagy vezetési központjai) között. A rendszer támogatja a hadműveleti tervezést, a folyamatban lévő műveletek vezetését (a feladatszabást, a parancsok és jelentések kidolgozását és továbbítását), valamint a haderővédelem és logisztika legfontosabb feladatainak megoldását.

A KRAB típusú automatizált tűzirányító rendszert az akkori szovjet hadsereg a csapatlégvédelmi rakéta és tüzér fegyverrendszerek tüzének központosított és az elöljáró szándéka szerinti vezetésére fejlesztette ki és alkalmazta. A Honvédségben a csapatlégvédelmi rakétafegyverekkel együtt jelent meg 1976-ban.
A magyar fejlesztés eredményeképpen a rendszer ugyanezt a funkciót tölti be azzal, hogy NATO szabványú (automatizált, védett-titkosított, szabványos protokollokat használó), és a szövetségben előírt eljárások követését biztosító kapcsolatot teremt az elöljáró szervezet irányító és jelentő központja és az ezred műveleti központja, valamint az ezred műveleti központja és a vezetett kötelékek műveleti központjai (vezetési pontjai) között.

Digitális jelfeldolgozású, bizonyos korlátokkal háromdimenziósnak (koordinátásnak) tekintett, S sávban működő mobil rádiólokátor állomás (radar). Rendeltetése a repülőeszközök ferdetávolságának, oldalszögének és magasságának (koordinátáinak) meghatározása, hovatartozásának (idegen-barát) megállapítása. Főleg kis magasságokon repülő eszközök felderítésére alkalmazható eredményesen.

Digitális jelfeldolgozású, L sávban működő mobil rádiólokátor állomás (radar). Rendeltetése a repülőeszközök ferdetávolságának és oldalszögének (koordinátáinak) meghatározása, esetleg hovatartozásának (idegen-barát) megállapítása. Főleg kis és közepes magasságokon repülő eszközök felderítésére alkalmazható eredményesen.

A 2K12 csapatlégvédelmi rakétarendszert 1959-ben kezdte fejleszteni az OKB–134 tervezőiroda Tusinóban (Szovjetunió). A fejlesztés eredményeképpen 1967-ben került csapatszolgálatba. 1967 és 1978 között megnövelt hatótávolsággal és javított elektronikával négy változatát fejlesztették ki. Gyártása 1967 és 1983 között folyt, több mint 500 rendszer (komplexum) készült el és 22 országba exportálták. Export változatát 2K12E KVADRAT megnevezéssel is gyártották. A Honvédség 1976-ban rendszeresítette az első komplexumot.
A lengyel és magyar együttműködésben megvalósult modernizálás eredményeképpen a rendszer legfontosabb harcászati és technikai paraméterei javultak. Emellett NATO szabványú idegen-barát felismerő rendszerrel és (az épített utakon való közlekedést lehetővé tevő) gumibetétes lánctalppal rendelkezik.
A rendszer legfontosabb elemei az 1SZ91 kódjelű felderítő és célkövető lokátor (STRAIGHT FLUSH), a 2P25 kódjelű (szintén lánctalpas alvázra épített) indítóállvány és a 3M9 kódjelű (félaktív önrávezetés elvén működő) légvédelmi rakéta (szilárd hajtóanyagú starthajtóművel és torlósugaras menethajtóművel). A rendszer tartozéka a 2T7 kódjelű rakétaszállító-töltő gépkocsi. A rakéták harci alkalmazáshoz való előkészítéséhez (és ezen belüli vagy tárolás közbeni ellenőrzéséhez) több eszközből álló technológia szükséges.
Általában (így a Honvédségben is) a komplexumot a KRAB típusú automatizált tűzirányító rendszer továbbfejlesztett-modernizált elemeivel együtt (azokkal vezérelten) alkalmazzák.

A MISTRAL légvédelmi rakétarendszert 1977-ben kezdték el tervezni, és 1979-83 között fejlesztették ki a francia hadsereg igényei alapján (MATRA DEFENSE). 1983 és 1988 között került sor a fegyver csapatpróbájára, majd rendszeresítésére. Az exportigények kielégítésére a brit BAC is bekapcsolódott a gyártásba. Eddig 23 ország vásárolta meg és állította hadrendbe. A Honvédség 1997-ben rendszeresítette az első komplexumot.
A rendszer legfontosabb elemei a repülőeszközök felderítésére, (IFF képesség esetén) azonosítására és az alárendeltek tüzének irányítására szolgáló MCP (MISTRAL COORDINATION POST) vezetési pont, az AIDA típusú fegyverterminállal rendelkező ATLAS indítóállvány (az infravörös önrávezetés elvén működő rakétával), melyek mindegyike MERCEDES-BENZ-UNIMOG hordozójárműre épített. A rendszerhez további technológiai elemek is tartoznak, amelyek az eszközök üzemeltetését biztosítják.
A Honvédségben a komplexumot a KRAB típusú automatizált tűzirányító rendszer továbbfejlesztett-modernizált elemeivel együtt (azokkal vezérelten) alkalmazzák.

Az IGLA légvédelmi rakétarendszert a KBM tervezőiroda fejlesztette ki az 1970-es évek végén, és 1981-ben rendszeresítették az akkori szovjet hadseregben. Licenc alapján Bulgária és Észak-Korea is gyártotta, és több mint harminc ország haderejében megtalálható. A Honvédségben a SZTRELA–1 és SZTRELA–2 típusok után rendszeresítették.
Az infravörös önrávezetés elvén működő vállról indítható (kézi) változatú fegyvert általában valamilyen hordozójárműről (esetleg LÁMA típusú indító berendezésről), vagy a légvédelmi lövész által foglalt tüzelőállásból való indítás útján alkalmazzák.